Egy regi emlek

Az elozo bejegyzes kapcsan eszembe jutott egy osregi ut: mikor eloszor latogattam el Angliaba. Ez a poszt amugy inkabb azoknak lesz erdekes, akik szinten ott voltak ezen az utazason, melyet a mi, budapesti altalanos iskolank es egy tiszafoldvari kozepiskola szervezett kozosen 1993-ban, azaz iden husz eve (hogy miert pont egy tiszafoldvari iskola, azt nem tudom...). Volt, aki hozta a testvereit is: peldaul en, mindket noveremet.

Emlekszem, hogy karacsonyra kaptuk ajandekba az utat anyukamektol: ket noveremmel egyutt (az egyik akkor tizenhat, a masik pedig tizennyolc eves volt) szalltunk fel arra a bizonyos buszra, mely elvitt minket az angol szigetorszagba, ahol aztan kb. egy hetet toltottunk el. Bar edzett utazo vagyok, nem tudom, most mennyire birnam el a Budapest-London tavolsagot buszozva ilyen sok emberrel, de akkor es ott, tizenket evesen nagyon jo mokanak tunt az egesz. Franciaorszagig buszoztunk, ahol aztan a fenti kepen lathato komppal mentunk at a szigetorszagba.

Emlekszem a kis 101 kiskutyas melegitomre, amiben utaztam, azt is tudom, ki mellett ultem es emlekszem a bulihangulatra is, ami a buszon volt, hala a "nagyoknak". A nevek es az arcok is nagyon alaposan bevesodtek: volt egy idegbeteg tanarno, aki folyamatosan mindenen pattogott es mindenkivel osszeveszett. Egyik szomszedunkat (!) is magunkkal vittuk, aki akkor kb. husz eves lehetett. A srac - Laci - nagyon jo humoru, nagyhangu egyen volt es emlekszem, hogy a fent emlitett tanar sokadszori raszolasara Laci megkerdezte a nocitol: "Mi lesz, ha nem maradok csendben? Elveszi az ellenorzomet?"

A tiszafoldvari banda nagyon szimpatikus volt. Volt ott egy lany, Aniko, akivel aztan peldaul evekig leveleztem es emlekszem, hogy a Ciprian nevu fiuert teljesen odavoltam. O nagyfiu volt, volt vagy tizennegy  :-) Ez a fellangolas termeszetesen viszonzatlan maradt.

Az ut soran amugy sokszor megalltunk, Parizsban es Brusszelben tobb orat is eltoltottunk. Parizsban arra emlekszem, hogy nagyon vartam, hogy megnezhessem a Mona Lisát, de noverem, aki a "kasszankat" kezelte, azt mondta, nem fer bele a keretbe. Aztan kiderult, hogy ingyen mehettunk volna be, ugyhogy ez a serelem bennem nagyon megmaradt :-) Az Atomiumot is megneztuk kivulrol, ez a latvany is nagyon megmaradt bennem. 

A vegcel az Addlestone nevu kisvaros volt, ahol egy parkoloba erkeztunk meg egy szep oszi koraesti oran es ahol mar sok-sok auto allt, mindenfele csaladokkal megpakolva, olyan emberek, akiknel aztan elszallasoltak minket. Mi egy Mayble es Richard Quarterman nevu parocskanal kaptunk helyet: egy hatvan koruli hazasparrol volt szo, nagyon kedves emberek voltak. Szamomra rejtely, hogy tudtunk veluk kommunikalni, hiszen akkor meg nem annyira jol nyomtam az angolt es szerintem a tobbiek sem voltak igazan a topon angoltudas tekinteteben (Gyongyver - egy osztalytarsam - volt meg velunk ennel a csaladnal, valamint Nori noverem es az egyik tanarom, Gabi neni, meg talan egy masik osztalytarsam is, bar ebben nem vagyok olyan biztos). Jol emlekszem viszont, hogy este nagyon jokat vacsoraztunk naluk es kozben jokat "beszelgettunk". En nagyon keszultem a talalkozasra, meg kepeket is vittem magammal a csaladomrol es probaltam elismetelgetni nagy izgalmak kozepette az elore begyakorolt, "This is my mother" tipusu mondatokat :-) 

Emlekszem, hogy mennyire lenyugozott a Quarterman-hazaspar lakhelye: most, ha visszagondolok ra, nem volt semmi kulonos, csupan egy tipikus kozeposztalybeli angol csalad haza. Ahogy benyitsz, meredek lepcso vezet fel, a haloszobakban a nagy dunnyha alatt lepedo, ami tulajdonkeppen a takaro, sok-sok fenykep stb. Fura, de meg a vendegszobaban erzett illatra is tisztan emlekszem!

Delelottonkent amugy altalaban nyelviskolaban voltunk, ahol az elso napon egy tesztet kellett irnunk, ami alapjan aztan a ket csoport valamelyikebe soroltak minket. A gyengebbek a Susan nevu tanart kaptak: egy vagany kis magas, hosszu haju nocit, aki tobbnyire fekete cuccokban jart. A masik csoport tanara Martin volt, akibe az osszes csaj egybol belezugott, mert total ugy nezett ki, mint Brad Pitt, csak sotetbarna hajjal...

Ez az Addlestone amugy Surrey megyeben talalhato es tizenotkilometerre fekszik Guildfordtol, ahol 2009-es angliai erkezesem utan eloszor laktam... Homalyosan, de emlekszem ennek a kisvarosnak a foutcajara, ahol sokat setalgattunk az orak elott vagy utan. Sok kis boltocska szegelyezte ezt a foutcat es volt egy, ahova nagy eloszeretettel jartunk: az edessegbolt :-) Volt ott egy eladoneni, aki egyszer, miutan megvettem az isteni, nagy valoszinuseg szerint csak es kizarolag "E-betukbol" allo, cukorral bevont, vervoros szinu, hosszukas gumicukrokat (isteniek voltak), megkert, hogy nezzem mar meg, mi van a polcra irva, mennyi az ara, mert o onnan a pultbol nem latja. Erre en azt akartam mondani, hogy nem tudom kiolvasni az arat, mert magyar vagyok, de csak ennyit sikerult kinyognom: I am hungry :-) Biztos furakat gondolt rolam, hogy az ehsegem okan ennyire nagyon surgetem ot :-)

Valahol amugy megvan meg a kis fuzetke, melybe bejegyzeseket irtam az utrol, es letezik egy olyan fuzet is, amiben a tanfolyamon tanultakat jegyeztem le. Ha megtalalom ezeket, mindenkeppen lesz meg egy folytatasa ennek a posztnak :-)

A fogadocsaladoktol mindig mindenki kapott egy dobozt, benne az ebeddel, ami altalaban szendvicsbol, chips-bol es narancslebol allt. A kis kek - eredetileg fagyit tartalmazo - dobozt evekig orizgettem, talan meg mindig megvan otthon valamelyik dobozomban... Az ebedet altalaban mar a buszon elfogyasztottuk uton London fele (a delutani programok tobbnyire ott tortentek), sokan cserebereltek. Nehany pelda arra, hogy milyen helyeket lattunk:

- A The Tower of Londont es az ott elo  hollokat, akik a Tower vedelmezoinek szamitanak es az angolok ugy tartjak, hogy a Tower es maga a kiralysag akkor szunik meg, ha az ott elo hat hollo vegleg elhagyja a teruletet. Manapsag amugy het hollot tartanak ott, ki tudja miert... a lenyeg, hogy ugyelnek ra, hogy az allatok mindig visszaterjenek. Emlekszem, hogy mikor odalatogattunk, lattam is egyet, jo nagy volt! Szinten az emlekezetembe vesodott az a fadarab, ahol VIII. Henrik masodik feleseget, Boleyn Annat (is?) lefejeztek.

Itt megneztuk amugy a kiralyi koronazasi ekszereket is es az egyik noveremnek sikerult ugy ratehenkednie az egyik uvegre (ha jol emlekszem, de biztos vagyok benne, hogy szerinte nem jol emlekszem:-), hogy beriasztott a hely :-)

- A Madame Tussaud's Wax Museumot es a sok-sok viaszbabut. Nehany erdekesseg a muzeum letrehozojarol: Madame Tussaud Strassbourgban szuletett a 18. szazad masodik feleben, elso viaszbabujat pedig Voltaire-rol mintazta, de tobbek kozott Rousseau es Benjamin Franklin is modellt alltak neki. Sok-sok utazas es munka utan vegul Londonban telepedett le, itt is nyilt meg az elso muzeuma, mara viszont mar a vilag tobb pontjan is megtalalhato a neni nevet viselo viaszmuzeum. A londoniban amugy nehany oreg darab is talalhato, peldaul Madame Tussaud sajat magarol alkotott szobra, vagy a mellekelt kepen lathato viaszfigura (a legregebbi), mely egy Madame du Barry nevu holgyemeny viaszmasa - a noci XIV. Lajos szeretoje volt es szegenyt jol ki is vegeztek a forradalmat kovetoen.

- Az 1858-ban epitett Big Bent, amit amugy Elizabeth Tower-nek kereszteltek at nemreg, Erzsebet kiralyno gyemantjubileumara valo tekintettel.

- Greenwich-et, amibol csak arra emlekszem, hogy "egyensulyoztunk" a nulladik hosszusagi fokon (meg persze a szep, zold fakkal ovezett parkra)

- A Windsori kastelyt, ami egyszeruen elvarazsolt a csodaszep kertjevel egyutt. Termeszetesen itt fogyott ki a film a gepbol. Igen, a film. Tenyleg ilyen regen esett meg ez az ut!

London mellett ellatogattunk meg Brightonba es Broadstairsbe is, akkor zughattam bele a tengerbe :-) es azt is bizton allithatom, hogy ezzel az uttal kezdodott az utazas iranti szerelmem, mely azota is tart!