Egy-ket konyvrol

Nagyon fontosnak tartom, hogy Aronka minden nap nezegessen nehany konyvet. Sokat olvasunk neki napkozben, de az esti rutinba is beletartozik a meseolvasas, amit altalaban Dedi vegez :-) 

Mar parhonapos koraban volt piciknek valo, puha anyagbol keszult konyve, furdokadba valo nezegetivalot is vettunk neki, aztan volt egy idoszak, ugy 7-8 honapos kora korul, amikor a lapozgatnivalok kozul csak es kizarolag az en noi magazinjaim erdekeltek, amiben eloszeretettel keresgelte a noi arcokat, amikre aztan hosszan mosolygott.

Ahogy teltek-multak a honapok, egyre csak gyultek a konyvek: Aron nagyon szereti a rovidebb meseket is, melyek kozul az egyik kedvence a The Very Hungry Caterpillar. A konyvet egy Eric Carle nevu emberke irta jo regen, meg 1969-ben. A kotet a mai napig nagyon nepszeru (eddig harmincmillio peldanyt adtak el belole), imadjak a gyerekek, negyven nyelvre forditottak le (nem a gyerekek:-). Rovid, egyszeru tortenet ez egy pici hernyorol es az utjarol, mely soran csodaszep pillango lesz belole (miutan jo sokat zabal:-).

Magyar konyvekbol sincs nalunk hiany: fogtam magam ugy ket honappal ezelott es rendeltem par olvasnivalot a Libritol. Eleg gyorsan meg is kaptuk oket es bar maga a kuldes eleg draga volt, ez akkor nem erdekelt: mindenkeppen szerettem volna, ha Aron nem csak angol nyelvu meseket hall. A valasztas az alabbi konyvekre esett:

- Marek Veronika: Boribon autozik es Boribon kirandul

- Richard Scarry: Tesz-vesz varos

- Zdenek Miler - Kisvakond egy napja

- Rotraut Susanne Berner - Tavaszi bongeszo

A Boribon-konyveket gyerekkent en is nagyon szerettem, de ma is nagyon szimpatikusak ezek a rovid, aranyos kis tortenetek (az kulon vicces, mikor Rom probalja oket felolvasni Aronnak) es szerintem a rajzok is nagyon jok benne. Az autozos meseben van egy resz, mikor Boribon autoja felborul. Mindig, amikor ehhez a reszhez erunk, Aronka gondterhelten felkialt: "Oh, no!", de hasonlo a reakcioja minden olyan helyzetben, mikor valami eldol, kiborul, vagy ha valaki - peldaul o - elesik.

A Tesz-vesz varos szinten az egyik kedvenc konyvem volt kisebb koromban, de most is jo nezegetni a benne levo kepeket :-) 

Soha nem voltam nagy Kisvakond-rajongo, de emlekszem, hogy mikor ujra felkapott lett a figura, az unokahugaim megorultek erte, igy gondoltam, talan Aronka is szeretni fogja majd a konyvet. Eloszor nem igazan erdekelte, de aztan mikor eszrevette, hogy van benne egy talicska, elegge belelkesedett, ugyhogy mostanaban nehanapjan kinyitja, de szerintem csak es kizarolag a talicska miatt. 

A Tavaszi bongeszo egy szuperjo konyv, csak ajanlani tudom. A kotet egy sorozat resze (Teli/Tavaszi/Nyari/Oszi Bongeszo). Nincs benne semmi szoveg, csak jo sok kep, minden oldalon visszatero szereplokkel es egyeni kis torteneteikkel, melyek az oldalakon nyomon kovethetoek az olvaso, vagyis a nezo :-) altal oldalrol-oldalra, ahogy a szereplok egy kepzeletbeli varosban jonnek-mennek, eldegelnek. Ugy vettem eszre, hogy Aronka szokincsere nagyon jo hatassal van ez a konyv. Mostanaban kezd kialakulni nala az, hogy mikor en nezegetem vele a konyvet, a magyar szavakat reszesiti elonyben, viszont mikor az apja van ott, akkor az angol megfeleloket hasznalja. Persze olyan is elofordul, hogy mindket nyelven elmondja az adott szot.

Es a vegere ime egy kerdes: a lent lathato ket kepen melyik rajzreszletre mondja Aronka mindig, hogy az az apja? (elnezest a kepek minosegeert... valamint egy segitseg: Aronka apukaja szemuveges...).

:-))) ---> ez pedig a reakciom minden egyes alkalommal, mikor hallom, hogy felkialt a ket kep lattan: "Dediiii!!"